Második közös videónk hosszabb időre ki is jelölte az Attraktor útját, bár ekkor még mindig nem volt neve a sorozatnak, a főcímdalunk viszont itt hangzik el először, még sima aláfestőzeneként.

Egy törhetetlen táskát forgalmazó cég keresett meg minket azzal, hogy ha tudjuk, nyugodtan zúzzuk szét a terméküket.

Mivel imádjuk az ilyen megkereséseket, és biztosak voltunk abban, hogy értékes tárgyakat megsemmisíteni szórakoztató, elfogadtuk a kihívást és nekiálltunk a forgatásnak.

Ezt a videót már sokkal profibb körülmények közt vettük fel, mint az elsőt: megkértük Balagét a rovatból, hogy időnként fogja a kamerát, volt forgatókönyvünk is, így az egész forgatással végeztünk vagy három óra alatt. A táska egész jól helyt állt, végül az végzett vele, illetve a tartalmával, hogy kétszer is ki kellett dobnunk az ablakon, mivel csak egy kameránk volt: fel kellett vennünk a szobából a dobás pillanatát, aztán újra az egészet kintről, ahogy a második emeletről lezuhan a földre.

Ekkor döntöttük el, hogy a videónk kizárólag a dolgok megsemmisítéséről fognak szólni, a tervtől aztán szerencsére idővel eltértünk.

Azért a friss anyagok is felkerülnek ide, csak hogy el ne felejtsük őket. Bár Csaba szabin van, jött egy téma, amit nem lehetett kihagyni: nem maradhattunk le róla, amikor egy balatoni hajóskapitány feltalálja a vitorla utódját. Ezért péntek reggel Tamással lementünk Kenesére, hogy megnézzük az attrakciót.

Korán mentünk, a többi újságíró előtt, hogy elsők lehessünk (sajnos hamarabb nem lehetett menni, tényleg péntek reggel készült el a cucc). Meg is interjúvoltuk a kapitányt, Soponyai Gézát, de sajnos külön velünk nem mentek egy kört, be kellett várni a többieket – a hajósok viszont szórakoztató, vidám fickók, remekül eldumáltunk velük a holtidő alatt. A vitorla, illetve szárny (amit egyébként Amerikában találtak ki, a magyar újítás, hogy össze lehet csukni és bármilyen árbocra fel lehet tenni) pedig tényleg elképesztően néz ki élőben.

Több mint három éve forgatunk már Dáviddal, bár eleinte még rendszertelenül, alkalmi jelleggel: kezdetben nem is hívták Attraktornak a sorozatunkat, sőt, szó sem volt sorozatról. Annyi történt, hogy meghívót kapunk a világ legnagyobb repülőjének, az Antonov 225-ösnek a budapesti landolására, mi meg úgy döntöttünk, hogy kamerával érkezünk a helyszínre. Nem volt operatőr, sem vágó, Dáviddal ketten csináltunk mindent, leraktuk az állványra, a szerelőépület ajtajára, vagy a sárba a kamerát és elkezdtünk dumálni.

Két napig tartott a forgatás, mert késett a gép, utána a lakásomban vágtuk fogalom nélkül vagy hat órán keresztül az anyagot, ami nem sokkal a tévés híradók rövid videós anyagai után meg is jelent az Indexen.

Bónuszpont, hogy miközben minden stáb jobbról várta a gép érkezését, mert a reptéren így tájékoztattak minket, az balról szállt le: épp onnan, amerre én a kamerámmal pásztáztam vágóképek után kutatva, szóval lényegében csak nekünk volt meg a landolás.

Óriási élmény volt, jó szórakozást, megint:

Minek? Hát azért, mert van egy rakás régi videónk, amit talán még nem láttatok, és ide hiánytalanul fel tudjuk pakolni a teljes életművet: azokat az anyagokat is, amiket még főcím, sőt, koncepció nélkül vettünk fel alkalmi jelleggel. Felkerülnek továbbá olyan anyagok is, amik sem az Indexre, sem az Attraktor facebookos oldalára: rengeteg fotó a forgatásról, meg olyan jelenetek, amiket a végső videókból kivágtunk, nehogy túl hosszúra nyúljon az anyag, de attól még szórakoztatók, amiket szívesen megosztanánk veletek.

Szóval mostantól Attraktor a blog.hu-n is, tökéletesen webkettes értelemben.