Na, a nagy kapkodásban (oda nem figyelésben) ki is maradt innen a blogról a legutóbbi videónk. Pedig az izzasztó forgatás mellett remek szórakozás volt a Dunán agyatlanul csapatni egy elektromos luxusmotorcsónakkal. És a tulajdonos nem vert a kezünkre!
A Dynapac Red Carpet fantázianevű gép tulajdonképpen egy már létező módszert alkalmaz az útfelújításnál: a Hot-in-Place Recyclingnél a gép felhevíti a burkolatot, felmarja, megőrli, adalékanyagokkal keveri, majd újra lefekteti. Az újdonság, hogy a gép úgy van kialakítva, hogy az autók közben átmehessenek felette.
A szerkezet elég lassan halad ahhoz, hogy a burkolat mögötte megszilárduljon, és elbírja az autók súlyát. A szerkezet elvileg két méter széles járművek áthaladását teszi lehetővé.
A gépezet zseniális, egyetlen baj van vele, hogy csak papíron létezik: a kitaláló Gosha Galitsky, az Umeâ Institute of Design hallgatója. Galitsky szerint épp ideje megreformálni az útfelújítás 70 éve változatlan módszerét. Mivel ma az apró hibák javításához is le kell zárni az utakat, azért az illetékesek inkább megvárják, hogy teljesen tönkre menjen egy út, és akkor már a felújítás is sokkal körülményesebb és drágább.
Ezzel a géppel viszont folyamatosan karban lehetne tartani az utakat, már a kisebb hibákat is javítani lehetne (a komolyabb kátyúk javítására a módszer nem is alkalmas), így mindenkinek jobb lenne: kevesebb útlezárás, kevesebb dugó, kevesebb ideges sofőr, alacsonyabb költségek, szebb utak, boldogabb emberiség.
Akit érdekelnek az érdekes gépekről, kütyükről szóló hírek, vagy az azokról készített videók, csatlakozzon az Attraktor facebookos oldalához.
A napelemek népszerűsége ugyan világszerte nő, de a villamosenergia-termelésnek még mindig csak két százalékát adják. Nem is csoda, mivel egy négyzetméter mindössze nagyjából 145 wattot állít elő, ami nyilvánvalóan nem túl sok.
Néhány cég, például a német PV Kraftwerker most a szükséges munkaerő csökkentésével tenné olcsóbbá az elemek felállítását. Robotuk éjjel-nappal, bármilyen időben folyamatosan dolgozhat az elemek telepítésén. A cég szerint az a munka, amihez eddig 35 ember kellett, mostantól elvégezhető nyolcadannyi idő alatt, három emberrel.
Pedig ez a robot még csak annyit tud, hogy az előre elkészített keretbe beilleszti a táblákat, utána azokat emberek csavarozzák a helyükre, és ők is kötik be őket (de már készülnek azok a változatok, amik gps alapján maguk állítják be a teljes elemet, és van, ahol már a csavarozásra sincs szükség).
A szerkezet tulajdonképpen egy lánctalpas járműre szerelt robotkar, ami egy kamera segítségével tájékozódik, és tapadókorongjaival ragadja meg a napelemet. Persze ezek a gépek nem otthon, a háztetőre teszik az elemeket, hanem a naperőművek négyszer akkora elemeit állítják fel. Kisebb telepek és háztetők esetében még olcsóbb az emberi szerelés.
Egy 14 megawattos erőmű kétmillió dolláros építési költsége a cég szerint lefelezhető a robotokkal. Egy 900 ezer dolláros robot pedig elvileg egy év alatt behozza az árát. Németország egyébként komolyan gondolja a naperőműépítést: az ország energiaszükségletének hartmadát akarják megújuló forrásból fedezni nyolc éven belül, és ezt az arányt 2050-re 80 százalékra növelnék. 2011-ben Németországban telepítették a legtöbb napelemet: 50 négyzetkilométernyit, 7,5 gigawatt kapacitással.
Akit érdekelnek az érdekes gépekről, kütyükről szóló hírek, vagy az azokról készített videók, csatlakozzon az Attraktor facebookos oldalához.
Sok balesetnél nem az első ütközés okoz személyi sérülést, hanem a tovább sodródó autó későbbi becsapódása. Ha ugyanis az elsőnél a sofőr elveszti az eszméletét vagy egyszerűen csak megzavarodik, a kocsi irányítás nélkül száguld tovább az útszéli fák vagy más autók felé.
Erre lehet megoldás az a rendszer, ami az első ütközés után automatikusan megállítja a kocsit. A Continental által fejlesztett Post Crash Braking Technology épp ezt csinálja: a rendszer a légzsák szenzoraitól kapja az információt, mire az első eseménytől biztonságos távolságra megállítja a járművet (a biztonsági rendszer része az eCall segélyhívó, ami ezek után automatikusan felhívja a mentőket, és megadja a baleset helyszínét).
Persze ha a sofőr mégis magánál van, és fékez vagy éppen gyorsít egy újabb ütközés elkerülése érdekében, akkor a rendszer nem szól közbe, és hagyja, hogy az ember döntsön. A Continental egy meg nem nevezett német autógyártóval dolgozik a rendszer fejlesztésén, szóval valamelyik presztizsmárka autóiban valószínűleg nemsokára megjelenik az újítás.
Akit érdekelnek az érdekes gépekről, kütyükről szóló hírek, vagy az azokról készített videók, csatlakozzon az Attraktor facebookos oldalához.
Az olajszennyezést feltakarító drónok ötletével már foglalkoztunk, a mostani terv a tengeri élővilág másik nagy ellenségét, az elképzelhetetlen méretű műanyag szeméthalmot tüntetné el robotok segítségével.
A narancssárga kukásrobot tulajdonképpen egy intelligens szemeteszsák, illetve háló, ami a vízben úszva gyűjti be a szemetet. A hálót bóják ölelik körbe, hogy az útközben felszedett hulladék súlya ne húzza le a robotot.
A drón úszkálás közben idegesítő hangokat bocsát ki, amivel elriasztja a halakat (ilyen az olajevő robotnak is volt). Az akksik két hétig bírják, és a rendszernek emberre csak akkor van szüksége, amikor a gép visszatér a bázisra, hogy kiürítsék a tartályát.
Elie Ahovi terve a Veolia pályázatára készült, és az olajtakarító drónokhoz hasonlóan ez is csak egy ötlet, iparművészeti koncepció, de ha sok ilyen értelmes terv készül, előbb-utóbb csak megvalósítják valamelyiket.
Akit érdekelnek az érdekes gépekről, kütyükről szóló hírek, vagy az azokról készített videók, csatlakozzon az Attraktor facebookos oldalához.